2018. november 19. (hétfő) Erzsébet, Zsóka
  Aktuális
  Újdonság
  Móranyúz
Bemutatkozás

Az újság

  Archívum
Kép archívum

Hang archívum

Videó archívum

Kiadvány a 30 éves jubileum alkalmából

Kiadvány a 40 éves jubileum alkalmából

  Könyvtár
Nyitvatartás

Keresés

Könyvtári szabályzat

  Stúdió
A stúdióról

Kölcsönzési ügyelet

Stúdió szabályzata

  Gépterem
Géptermi szabályzat

Web mail

MóraNET Portál

  Szabályzatok
Kollégiumi szabályzat

Választási szabályzat

Házirend

Fegyelmi szabályzat


Egyéb hasznos helyek

Füst Milán

1888. július 17. - 1967. július 24.

"Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van."

1888. július 17-én születik meg Budapesten a Hársfa utca 6. sz. házban Fürst Milán Konstantin.

1896. Apja, Fürst Ignác meghal. Anyja (Weisz Jozefa) dohánytőzsdéhez jut a Dohány utca 63. sz. házban. Itt élnek nehéz körülmények között - a trafik mögötti szobában - közel húsz évig. Füst életének egyik legmeghatározóbb, legellentmondásosabb kapcsolata az édesanyjához való viszonya. 1903. Tüdővérzést kap; utókezelésként egy hónapot tölt Abbáziában. Bár felépül, ettől kezdve állandó halálfélelemben él, betegségeit aggodalmasan számon tartja.

1904. Elkezdi a naplóírást, melyet 1944-ig, a jegyzetfüzetek eltűnéséig folytat.

1908. Bekapcsolódik a Nyugat indításába; itt jelenik meg első írása Peter Altenbergről. Megismerkedik Osvát Ernővel, "halálos barátjával", akinek kezdetben ösztönző, utóbb bénító hatása Füstöt élete végéig kíséri.

1909. A Nyugatban megjelenik első verse (Szétforgácsolt erők), tanulmánya (Gondolatok vázlata a külső és belső szemléletről), cikke (Szigeti József). A folyóirat rendszeres munkatársa lesz. Kosztolányival, Karinthyval, Tóth Árpáddal, Nagy Zoltánnal, Somlyó Zoltánnal kerül közelebbi barátságba.

1910. Megírja az Aggok a lakodalmon című sorstragédiáját.

1912. Jogi doktorátust szerez. 1921-ig a főváros több felsőkereskedelmi iskolájában közgazdaságtant tanít. Szenvedélyes pedagógus.

1914. Megjelenik első kötete, a Változtatnod nem lehet. Egy újsághír alapján megírja a Boldogtalanok című drámáját, melyet a Nyugat is közöl. Berlinben eléri a darab előadását, de a háború kitörése elsöpri a bemutatót.

1916 tavaszán meghal édesanyja. Füst az Angyal utcába költözik.

1917. Elkészül a Nevetők című első kisregényének első változatával.

1918-1919. A Vörösmarty Akadémia ügyészévé választják, majd részt vesz az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetsége megszervezésében.

1919. Átdolgozott részleteket jelentet meg a Naplóból a (Földi Mihály szerkesztésében megjelenő) Új Idők című folyóiratban. A siker hatására előfizetőket gyűjt a Napló kiadáshoz, ami évtizedekre egyik legnagyobb ambícióva lett.
Megírja A lázadó című első egyfelvonásosát.

1920-ben politikai szerepvállalása miatt iskolájában fegyelmi eljárást indítanak ellene; nyugdíjaztatását kéri. Kitanulja a szűcsmesterséget.
Megírja Advent című kisregényét; megjelenik könyv alakban a Nevetők.

1921. Az Athenaeum pályázatán első díjat nyer Az aranytál című kisregényével. Megjelenik második verseskötete, Az elmúlás kórusa; bevezető tanulmányt ír Berzsenyi Dániel válogatott verseihez.

1922. Derkovits Gyula illusztrációival megjelenik az Advent. A pozsonyi Tűz több részletet közöl a naplójegyzetekből.

1923. Megjelenik könyv alakban a Boldogtalanok; elő is adják az Írók Színpadán Forgács Rózsi főszereplésével. Megjelenik a Nevetők német kiadása.
Feleségül veszi volt tanítványát Helfer Erzsébetet. Hosszú olaszországi nászutat tesznek.

1925-1926. Sorra jelennek meg a Nyugatban egyfelvonásosai (Ákoska; A zongora; Atyafiak és a nők)

1927. Több éves gyötrelmes munka után befejezi Catullus című drámáját, melyet a Nyugat közöl.

1928. Súlyos neurózisának kezelésére hat hónapot tölt Baden-Badenben, Georg Grodeck szanatóriumában. A pszichológus rendkívül nagy hatást tesz Füstre, a lélektan területén mesterének tekinti. A kezelésből hazatérőben több nagyvárost meglátogat.

1931. Három hét alatt megírja a "férfikorom fényességének" tartott Negyedik Henrik király című tragédiáját.

1932. Rengeteget fárad a Negyedik Henrik király német fordításának és berlini bemutatásának megszervezésével, amit végül a nácizmus uralomra jutása tesz lehetetlenné.

1933. Megjelenik az Amine emlékezete.
Feleségével meglátogatják Dubrovnikban Déry Tibort, majd a két író hosszabb görögországi utazást tesz.

1934. Írói munkásságának 25 éves jubileumát ünneplik a Zeneakadémián. Megjelennek Válogatott versei.
Feléled a Napló kiadásának terve, megkezdi a jegyzetek átdolgozását.

1935. Elkezdi írni "nagyregényét", A feleségem történetét. A sajátos mondatdallam kidolgozása során negyvenezer oldal vázlatot készít.

1938. Utolsó verse, amely a Nyugatban megjelent: A völgyben.

1940. Megjelenik könyv alakban az Amine emlékezete és a Szakadék. A Szép Szó részletet közöl a Negyedik Henrik királyból, majd - kilenc évvel a megírás után - megjelenik a teljes dráma is.

1942. Hétévi megfeszített munka után befejezi A feleségem történetét. A regény megjelenése csekély visszhangot vált ki.

1943. Újra felvetődik a Napló kiadásának terve; a Hungária Kiadóval szerződést köt és megkezdi a korai jegyzetek - jelentős - átdolgozását.

1944. március 15. A Napló utolsó bejegyzése. A naplófüzetek és átdolgozott részek eltünése után többé nem készít jegyzeteket, a később - többségében - megkerült anyagról nem vesz tudomást.

1945. A Vércse utcai házukat az ostrom alatt bombatalálat éri; néhány hónapig társbérletben laknak. A nélkülözésben több nyugat-európai és amerikai barátjuk siet segítségükre.

1946. Új lakást kapnak a Párisi utca 6. sz. házban.

1947. Rengeteg előadást tart, felolvasásokon vesz részt. Többször szerepel a Magyar Rádióban is.

1948. Szabadegyetemi előadásaihoz emlékezetből rekonstruálja elveszett esztétikáját, mely Látomás és indulat a művészetben címmel jelenik meg. Lukács György és Korniss Gyula bírálata alapján a budapesti egyetemen az esztétika magántanárává habilitálják.
Szellemek utcája címen megjelenik új verseskötete és Véletlen találkozások címen novelláinak első gyűjteménye.
Kossuth-díjat kap.

1949. Szakadékok címen megjelenteti öt - átdolgozott - kisregényét.

1951. Megkezdi híressé vált előadásait a budapesti egyetem bölcsészkarán. Shakespeare-előadásait nagy tanulmányokban is közzé teszi; lefordítja a Lear királyt. (Ez a felajánlása Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjára.)

1953. Súlyosbodó betegségei tolókocsiba kényszerítik; állandó látási, szív, keringési, légzési, emésztési stb. panaszokkal küzd.

1955. Többéves hallgatás után megjelennek új kisregényei, Őszi vadászat címen. Sikerül elérnie Lear-fordításának megjelentetését.

1956. Megjelenik az Emlékezések és tanulmányok.
A forradalmi eseményekben lehetőségei szerint részt vesz: november 2-án az Irodalmi Újságban jelenik meg, s a rádióban is elhangzik az Emlékbeszéd Thukydidész modorában az elesett hősök sírja felett című írása. November 4-én a Parlamentbe viteti magát: Hruscsovhoz akar felhívást intézni, melyet négy nyelvre lefordítanak, de beolvasni már nem volt idő.

1957. Az elveszett Napló gondolati anyagára építve elkészül az Ez mind én voltam egykor című filozófiai tanmesegyűjteménye.
Megindul munkáinak gyűjteményes kiadása a Magvető Kiadónál.
A Rowohlt Verlag-nál megjelenik A feleségem története.

1958. Megjelenik A feleségem története francia kiadása a Gallimard-nál.
Elkészül a Hábi-Szádi kűzdelmeinek könyve. Konstantin úrfi fiatalsága és Zsiráfkönyv címen elbeszélései és meséi jelennek meg a Móra kiadónál.
Hetvenedik születésnapján kitüntetik.
Új lakásba költöznek; a Hankóczy Jenő 17. sz. alá.

1959. A Boldogtalanok és a Negyedik Henrik király közös kiadása.

1960. Megjelenik A feleségem története lengyelül. Váratlanul nyugdíjazzák az egyetemen.

1961. Öröktüzek címen megjelennek összegyűjtött elbeszélései; befejezi utolsó nagy regényét, A Parnasszus felét.
A feleségem története megjelenik Jugoszláviában.

1962. A Madách Színház Pártos Géza rendezésében bemutatja a Boldogtalanokat.

1963. Hetvenötödik születésnapján szerzői estje az Irodalmi Színpadon.

1964. Harminchárom évvel megírása után a Madách Színház bemutatja a Negyedik Henrik királyt. (Rendező: Pártos Géza; címszerepben: Gábor Miklós)

1965. Irodalmi Nobel-díjra jelölik. Ebből az alkalomból interjút készít vele a svéd rádió.

1966. Az életműkiadás újabb darabja jelenik meg: Drámák. Utószót ír kedves könyvéhez: Dickens Copperfield Dávidjához.

1967. július 24-én meghal. Temetése - akarata szerint - teljes csendben történt.

Az életrajzot írta SZILÁGYI JUDIT

Információk
Elérhetőségünk

Letöltehető dokumentumok (felvételi kérvény, stb.)

Vendégszobáink

JATE Móra Ferenc Kollégiumáért Alapítvány

A kollégium munkatársai

Kollégiumi Bizottság

Kollégisták névsora

  Szakmai rendezvények
Civilizációtörténeti kaladozások

Etnopolitika

Tudományterületek aktualitásai

Füst Milán pályája

  Közösségi rendezvények
Morgilla

Ki Mit Tud

Kirándulás

  Sport

Foci

  Egyetem
Hallgatói szerver (ETR)

Egyetemi szerver

Egyetemi könyvtár

Egyetem Online - egyetemi hírek

SZTE HÖK

  Más központi kollégiumok
Károlyi Mihály Kollégium

Herman Ottó Kollégium

Eötvös Lóránd Kollégium

Öthalmi Diáklakások

A honlappal kapcsolatos megjegyzéseket a web@mora.u-szeged.hu címre lehet küldeni.